Az eddigi járványhullámok fontos tapasztalata, hogy a gazdasági teljesítmény egyre kevésbé függött a lezárások, gazdasági korlátozások mértékétől - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank a héten közzétett inflációs jelentésében. A szakértők az oltások miatt eleve kevesebb beavatkozási igénnyle számolnak, ezért alapvetően optimisták, de hangsúlyozzák, hogy a negyedik járványhullám még így is bizonytalanságot jelent.
Későbbre, 2022 második felére érhető el a 3%-os inflációs cél - derül ki a jegybank inflációs jelentéséből. A gazdasági kitekintőnek tulajdonképpen ez az egyetlen kellemetlen üzenete, az MNB szakértői a korábban vártnál is gyorsabb gazdasági növekedést, lendületes fogyasztás- és beruházásbővülést jeleznek előre.
Kijött az új, 3 éves inflációkövető állampapír ismertetője, ez alapján holnaptól már csak 0,75%-os kamatprémiummal lehet megvenni a korábban még infláció felett 1%-os prémiumot kínáló papírt.
Az infláció hatásait a különböző vagyoni helyzetben lévők különböző mértékben érzékelik, köszönhetően eltérő fogyasztási szokásaiknak. Az érzékelt árszínvonal-emelkedés eltérése miatt az infláció egyenlőtlen mértékben sújthatja a szegényeket és a gazdagokat, az MNB napokban publikált inflációs jelentése szerint azonban Magyarországon az elmúlt években meglehetősen alacsony volt ez a különbség.
Az inflációs pálya az MNB várakozásai szerint alakult eddig, ám annak szerkezete növekvő kockázatokra utal - derül ki az MNB ma megjelent inflációs jelentéséből. A piaci szolgáltatások áremelkedése, a feszes munkaerőpiac, illetve a világgazdaságban megfigyelhető súrlódásos problémák együtt vezettek oda, hogy az inflációs kép jegybanki beavatkozást igényelt - utalt Balatoni András jegybanki igazgató a keddi kamatemelő lépésre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?
A meglepően jó első negyedéves magyar GDP-adat után az Erste Bank jelentősen felfelé módosította az előrejelzését: az idei évre 6,9%-os növekedést vár az eddigi 4,4%-os előrejelzés helyett. Az Erste is megjegyzi, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök szavai arra engednek következtetni, hogy hamarosan szigoríthat a jegybank a monetáris politikáján. Júniusra 30 bázispontos alapkamat-emelést vár az Erste 0,9%-ra, és várakozásaik szerint az egyhetes betét kamatát is az új alapkamat-szinthez emelik 15 bázisponttal.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest, így sokakban merülhet fel a kérdés: ilyen magas infláció mellett érdemes még szuperállampapírt venni vagy inkább az inflációkövető állampapír a jobb választás?
Márciusban elindulhatott az, amire hónapok óta figyelmeztetünk: jelentősen megugorhatott az egy évre visszatekintő infláció Magyarországon. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint akár a jegybanki toleranciasáv tetejét is megközelíthette az infláció, és a neheze majd csak áprilisban és májusban jöhet. Az MNB egyelőre kivár, de elképzelhető, hogy a következő hónapokban szigorításra kényszerül majd.
Gyenge évkezdet után felpattanás várhat az idén a magyar gazdaságra a Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint. Az idén 4-6%-kal, jövőre 5-6%-kal növekedhet a GDP. Az éves átlagos infláció az idén a jegybanki toleranciasáv tetejéhez közeli, 3,8-3,9%-os lehet. Az év során nyolcéves csúcsra szökhet a pénzromlás üteme, de a jegybank úgy gondolja, hogy az árfelhajtó tényezők ideiglenesek lesznek, és jövőre már a 3%-os cél közelébe tér vissza az infláció.
Felfelé módosította inflációs előrejelzését az MNB, a friss inflációs jelentésben az idei évre 3,8-3,9 százalékos átlagos drágulással számolnak. A jegybank már a keddi kamatdöntés után említette, hogy a második negyedévben átmeneti kiugrás jöhet, amivel akár az 5%-ot is megközelítheti az áremelkedés üteme, most a jelentésben ennek hátteréről is írtak.
Közzétette a mai kamatdöntésre készített inflációs jelentése két főbb előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank, amelyekből az látszik, hogy a koronavírus-járványból való kilábalás mellett gyorsabb gazdasági növekedést és ezzel párhuzamosan magasabb inflációt vár a jegybank, mint három hónappal ezelőtt.
Tavaly a magyar gazdaság 5-5,5%-kal zsugorodhatott a koronavírus-válság következtében, az idén pedig a növekedése megközelítheti a 6 százalékot - áll a Magyar Nemzeti Bank most megjelent értékelésében. A jegybank 11 olyan területet azonosított, ahol a magyar gazdaság jól teljesített a válság során, illetve 8 olyan pontot, ahol előrelépésre van szükség.
A koronavírus-járvány ismét bebizonyította, hogy a gazdasági válságok hatásainak leginkább a nyugdíjasok, és a kisebb jövedelemből élők rétege van kitéve. A 2020-as évben az egyes rétegek által tapasztalható infláció között akár 1,5 százalékos különbség is mutatkozhatott. Bár így kevésnek hangzik, ezt bőven lehetett érezni az első hullám alatt, amikor akár több ezer forinttal is megdrágulhatott a bevásárlás, egyik hónapról a másikra. Az árak elszabadulása természetesen egyik rétegnek sem kedvezett, azonban a magas jövedelműek, vagy az aktív háztartások kevésbé érezték a negatív hatását. Mutatjuk, mennyivel jártak rosszabbul az eleve alacsony jövedelmű, nyugdíjas háztartások a múlt évi infláció-hullámvasúttal.
Szakmailag prognosztizált fogyasztási áremelkedéssel megegyező nyugdíjemelést kérnek a nyugdíjasok - derül ki a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület hétfői közleményéből.
Az általánosan kedvező piaci hangulat érezteti hatását a forint piacán is, a magyar deviza az euróval és a dollárral szemben is erősödni tudott a reggeli percekben. A délelőtti órákban azután a forint ütemes gyengülésbe kezdett, és végül már az euró-forint jegyzés meghaladta a tegnapi szintet.
Jövőre 3,5 és 6% között bővülhet a magyar gazdasági az MNB friss előrejelzése szerint. A széles sáv szűk egy százalékponttal tolódott lejjebb a szeptemberi előrejelzéshez képest. Az MNB ma megjelent inflációs jelentéséből is az igen nagy bizonytalanság olvasható ki.
Jövőre 3,5 és 6% között bővülhet a magyar gazdasági az MNB friss előrejelzése szerint. Ez azt mutatja, hogy a jegybank kifejezetten bizonytalannak látja a 2021-es évet. Az infláció 2021-ben 3,5-3,6% lehet, azt követően a jegybank 3%-os céljára ereszkedik.
A múlt héten kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. A lépés a szakmai közvélemény egy részét is meglepte, nem annyira a változtatás, hanem annak a különös formája miatt. Pedig olyan nagyon meglepő dolog nem történt, hiszen a jegybank már április óta tényleg nagyon különös formában változtatja a legfontosabb kamatlábát. Érdemes ezt áttekinteni, mert a történelmi mélypontja körül járó forintárfolyam fényében akár már ma is nagy jelentősége lehet.
Szinte hihetetlen mértékben rontotta az ideig gazdasági teljesítményre vonatkozó előrejelzését az MNB friss inflációs jelentése. Eddig a jegybank volt az egyetlen intézmény, amely növekedést várt az idei évre, mostanra azonban a többi elemzőházzal összhangban mély recessziót jósol. A jegybank számol azzal, hogy a járvány második hullámában a vállalatok elbocsátásokról és beruházások elhalasztásáról dönthetnek, miközben a háztartások óvatosabbá válhatnak. A következő évek azonban már a kilábalásról szólhatnak. Ami az inflációt illeti, az csak 2022-re stabilizálódik a 3%-os jegybanki célon, addig felette alakul.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
